Ti vagytok a világ világossága! (Mt 5,14)

Egy kellemes hétköznap délelőtt, 2017. augusztus 30-án, a nagybecskereki püspöki házban gyülekezni kezdtek a Nagybecskereki Egyházmegye papjai, a teológus, és néhány világi személy. Mellár József törökbecsei és Vajda Károly veprődi (Szabadkai Egyházmegye) plébánosok szervezésében ellátogatott hozzánk Mijo Barada, a horvátországi megújulás jelentős személyisége. A jelenlévőknek egy két részből álló előadást tartott, ami valójában felért egy elmélkedéssel is.

Mijo Barada, egy négycsaládos apa, 1960-ban született a dalmáciai Split városában. 2010 óta a paringi (Németország) Ágoston rend „Szeretet Misszionáriusai” ágának tagja. Európában, Afrikában és Japánban tart szemináriumokat, lelkigyakorlatokat. Működésére XVI. Benedek pápa áldását adta.

Mijo Barada karizmatikus lelkiségű, és az előadása kezdetén a szabadulásról beszélt. A téma nagyon is aktuális a gyakorló lelkipásztorok számára, de a világi híveknek is, mivel napjainkban a gyónás, a bűnbánat szentsége, és annak igazi mélysége a háttérbe szorult. Sajnos, azt kell megállapítani, hogy a gyónások megmaradnak a puszta bűnbevallások szintjén. Az előadónk arról beszélt, hogy a Katolikus Egyház azt tanítja: Minden halálos bűnt fajtája és szám szerint meg kell gyónni! Az igazi szabadulásnak ez az alapja. Nem elegendő csak „megemlíteni”, hogy ilyet is tettem. A bűn, mint ahogy tanultuk, sebeket okoz az elkövető lelkében, egész életében, de az előadásban kiderült, az illető egész környezetében is. A bűnök elkövetésnek gyakorisága, nagyban befolyásolja a szabadulás folyamatát és hosszúságát is.

Az előadó beszélt a mai szekták veszélyeiről is. Azt mondja Mijo, hogy tapasztalata szerint, a megromlott házasságokban nevelkedett, vagy az elvált szülők gyermekei a legjobban veszélyeztetett lelkek, ők a szekták áldozatai. Az előadónk nagyon sok, a saját gyakorlatából vett példával szemléltette, milyen nagy veszélynek vannak kitéve azok a családok, ahol nem imádkoznak, nem járulnak szentségekhez, ahol a házastársak egymást segítik a bűnös élet gyakorlásában. Mijo azt mondja, hogy minden családnak helyet kell adnia Krisztusnak! Ahol Ő ott van, a gonosz tehetetlen, és menekül!

Az előadásban arról is hallottunk, hogy van a hitnek három lépése. Imádságos lépésekről van szó. Az első az, hogy imádságban elfogadjuk azt a helyzetet, amiben vagyunk: Elfogadom magamat, az egész életemet. Elfogadom az életemben felmerülő nehézségeket is, a szegénységet, és mindent, ami velem történik. Ebből következik a második lépés: Isten mindent okkal teremtett, mindennek célja van. Ez egy olyan dolog, aminél érdemes megállni. Isten ma is cselekszik, és akar cselekedni az én életemben. Legyen az boldog, derűs időszak, vagy éppen egy nehéz, szomorú, megterhelő időszak, Isten működik benne. A harmadik lépés pedig az, hogy elkezdek imádkozni azért, hogy Isten dicsőüljön meg az én életem minden eseményében. Engedem, hogy Isten végbe vigye azt, amit végbe akar vinni az én életemben.

Az előadás befejező részében egy nagyon is fontos kijelentés fogalmazódott meg. Felismerni a hivatásunk szépségeit. Nagyon sok ember, legyen az pap, szerzetes, vagy családos ember „belegabalyodik” a világ által kínált sok, ragyogónak látszó dologba. A lényeg azonban rejtve marad előtte. Ebből következnek a nagy törések a hivatás terén. Az előadónk arra buzdított, hogy imádkozzunk azért, hogy a mindennapok gondjai, bajai közepette a szív nyitottságával, felismerjük az Istentől kapott karizmákat (lelki adományokat), és Pál apostol szavai szerint használjuk is fel őket, a saját magunk, családunk, embertársaink javára, ezáltal épüljön Isten Országa, és a gonosz, a sátán vesztesként meneküljön onnan.

Kép: Masa Tamás és Pastyik Róbert