Nézd, mennyire szereti őt az Isten!
Nagyböjt 5. vasárnapján hagyományosan püspökségi szinten megszervezik a betegek miséjét a Nagybecskereki Egyházmegyében. Idén ezen a napon a nagybecskereki székesegyházban Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök mutatta be a szentmisét msgr. Gyuris László székesegyházi plébánossal együtt.
A hívek a szentmise előtt és alatt elvégezhették szentgyónásukat, három lelkipásztor folyamatosan gyóntatott. A Nagybecskereki Püspökségi Caritas munkatársai megszervezték az idős, mozgásukban korlátozott emberek szállítását, így olyan hívek is részt vehettek a szentmisén, akik egyébként nem tudnak eljutni templomba.
Homíliájában Laci atya először a gyermekekhez szólt, tekintettel arra, hogy minden hónap első vasárnapján tartják a gyermekmisét, amely ezúttal egybeesett a betegek miséjével. Természetes, hogy számotokra a feltámadás és a halál fogalma idegen, hiszen még nagyon fiatalok vagytok. Azonban biztosan voltatok többnapos kiránduláson, amelynek során nagyon sok élménnyel gazdagodtatok, s a hazafelé vezető úton elégedetten, boldogan utaztatok. Ugyanakkor azt is megtapasztaltátok, hogy otthon várnak benneteket. Ilyen az életünk is. Az út lehet, hogy nem csak sima, akadálymentes, de az biztos, hogy az út végén Valaki vár. Sőt, folyamatosan mellettünk van, még ha nem is mindig figyelünk rá – mondta a plébános.
Homíliája második részében a betegekhez fordult. Elmondta, hogy a nap evangéliumában (Lázár feltámasztása) Jézus sírására kétféle emberi reakció van: az egyik, hogy mennyire szerette barátját; a másik, hogy nem akadályozta meg, hogy meghaljon. Ehhez hasonlóan a betegséggel kapcsolatban is két módon reagálunk: elfogadjuk vagy lázadunk ellene. A szenvedés a szeretet legnagyobb bizonyítéka, hangsúlyozta Laci atya, aki felhívta a figyelmet arra, hogy betegen, idősen is fel tudjuk ajánlani szenvedéseinket különböző szándékokra. Ha reggel azzal kezdjük a napot, hogy felajánljuk szenvedéseinket családtagjainkért, papjainkért, püspökségünkért vagy bármilyen nemes szándékra, akkor az egész napunk egy imádság lesz – mondta.
A szentmise keretében a püspök atya, a plébános és Masa Tamás atya kiosztotta a betegek kenetét. Minden idős és beteg kapott külön kézrátételt, megkenték a homlokukat és a két tenyerüket a hozzátartozó ima kíséretében; valamint egy-egy képeslappal és imával ajándékozták meg őket. Akik nehezebben tudtak mozogni, a helyükön vehették fel a szentséget.
