Megyéspüspökünk vasárnapi gondolata

A virágvasárnapi liturgia azt a drámát hozza elénk, amelyet Jézus az ünnepélyes jeruzsálemi bevonulástól kezdve egészen a Golgotáig élt át. Először a tömeg neki, mint királynak, így kiáltozott: „Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön!” Majd a papok által felbújtatott tömeg már az ítéletet üvöltötte: „Keresztre vele!” Egy ilyen változás arról az ellentmondásról szól, amelynek minden ember ki van téve. Előfordul, hogy ma hozsannát kiáltok valakinek, holnap pedig keresztre akarom feszíteni. Hogyan ismerhetjük fel magunkban az ilyen kísértést és hogyan állhatunk ellene? Ennek egyetlen módja Jézus követése. Nem ragadta el a hozsanna kiáltása, hanem akkor is alázatos maradt. Nem szállta meg a harag az igazságtalan ítélet miatt, hanem még az üldözőiért is imádkozott. Az üdvösség útja a kereszten keresztül a feltámadáshoz vezet. Ezen az úton kell türelmesen követnünk Krisztust, aki szent keresztje által megváltotta a világot.

Msgr. Mirko Štefković, nagybecskereki megyéspüspök