Interjú Paul Richard Gallagher érsekkel

Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatok titkára nov. 20. és 23. között Szerbiába látogatott. A látogatása alatt találkozott Szerbia katolikus püspökeivel, felszentelte a Szerémségi Egyházmegye koadjutor-püspökét, találkozott többek között a Szerb pátriárkával, Szerbia elnökével és miniszterelnökével is. A hazai katolikus médiák számára adott interjúban beszélt a Szerbiában szerzett tapasztalatairól és a találkozásokról.

A vatikáni külügyminiszter elmondta, hogy mély benyomást keltett benne a szávaszentdemeteri (Srijemska Mitrovica) püspökszentelés, amelyben megtapasztalta a helyi püspökök és az összegyűlt hívő sokaság egységét. Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a szerbiai katolikus egyházat, az érsek elmondta, hogy bár a hívek számában kisebbnek mondható egyházról beszélhetünk, mégsem kicsi vagy jelentéktelen, hiszen nagyon is élő egyházzal találkozott itt. A Szerbiában élő katolikusokban „látok egy nagy igyekezetet és vágyat arra, hogy evangelizáljanak és tanúságot tegyenek hitükről azok előtt, akik elvesztették a hitet és a reményt”– mondta az érsek. Mindez élővé és jelentőssé teszi az itteni egyházat. Kisebbségi egyháznak lenni igazából sok előnyt hordozhat magában, hiszen ahhoz, hogy a közösség fennmaradjon, rá van kényszerülve arra, hogy fejlődjön, sokkal jobban igyekezzen, mint egy többségi egyház.

Gallagher érsek fontosnak tartja, hogy a papok fejlődjenek a rájuk bízott nyáj szeretetében, hogy észrevegyék a környezetükben jelenlévő pozitív dolgokat. Ha csak azt látjuk, hogy hányan nem járnak templomba, mennyi probléma van a társadalomban, akkor elkeseredünk, ez pedig nem keresztény lelkület. A pásztoroknak emellett fontos belehelyezkedni a hívek életébe és problémáiba. „Ahogy utaztam Belgrádon keresztül, néztem az utcán jelenlévő embereket, és igyekeztem belehelyezkedni az élethelyzetükbe, belegondolni abba, hogy most munkáról mennek haza, és mi fogja őket otthon várni, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük.” – fogalmazott az érsek.

A vatikáni külügyminiszter azt is elmondta, hogy nagyon kedvesen fogadták őt a pátriárka székesegyházában és a belgrádi várban lévő pravoszláv templomban is. Mindebből megértette, hogy a pravoszlávokban van egy tisztelet a katolikusok irányában. Nekünk katolikusoknak a velük való párbeszédben nem elsődlegesen a jogainkat kellene előtérbe helyezni, hanem belegondolni az ő problémáikba is. Szerbia nagyon pozitív példája lehetne az ökumenikus párbeszédnek. Az ország ugyanis kelet és nyugat érintkezési határán van. Az ökumenikus párbeszédnek, az érsek szerint, a teológiai párbeszéden túl még mélyebbre kellene látnia. Mégpedig észre kellene vennie a másik értékeit és mélységeit, akár teológiai, akár spirituális síkon. Nem a védekező álláspontba helyezkedett katolicizmusra van szükség, hanem olyanra, amely észre veszi, hogy a másik által gazdagabbá válhat.

Az állami szervekkel való találkozással kapcsolatban elmondta, hogy nagy nyitottsággal, tisztelettel és együttműködési szándékkal találkozott. „Meggyőződhettem róla, hogy a szerb vezetőség nagy tisztelettel van a pápa és a Szentszék nemzetközi tevékenysége iránt.” Elmondta, hogy a pápa nagyon szívesen elfogadná a hatóságok meghívását Szerbiai látogatásra, azonban szeretné, ha az ő látogatása jó gyümölcsöt hozna Szerbia és az itt jelenlévő Egyház számára. Egy jó gyümölcsöt termő találkozáshoz azonban még szükség van türelemre és imádságra.

A pandémia és a védőoltás felvételével kapcsolatban elmondta, hogy az állami hatóságoknak minden országban igyekezniük kell egyrészt megtartani az egyén szabadságjogát ugyanakkor az egész nép javát is keresniük kell. A Szentszék mindenkinek nagyon ajánlja, hogy vegye fel a védőoltást. Bár nem mondható, hogy bárkit a védőoltásra kényszerített volna, azonban, azon Szentszéki dolgozóknak, akik sok emberrel érintkeznek, igen erőteljesen ajánlva lett a védőoltás felvétele (aki nem vette fel, 2021 október 1-től nem dolgozhat a Vatikán területén, szerk.). Nyilván arra kell törekedni, hogy tiszteletben tartsuk az egyén szabadságjogát, de az nem lehet a közjó és a társadalom kárára. „Én személy szerint minden munkatársamat igyekeztem bátorítani a védőoltás felvételére. Nem mindenkit sikerült meggyőznöm, de legtöbbjüket igen.” – mondta az érsek. Azoknak, akik félnek a védőoltás felvételétől, vagy kételkednek annak hatékonyságában, azt ajánlotta, hogy a kétségeik felől kérdezzenek meg egy megbízható jó szakorvost és ne bizonytalan információkból következtessenek. Sok mindentől szoktunk félni, de valamikor érdemes túlhaladni a félelmen egy értékesebb cél elérése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen a szerbiai katolikus hívőknek, az érsek elmondta: a legfontosabb, hogy a hitüket örömmel éljék meg és legyenek a többségi nemzet szolgálatára. Kerüljék a konfliktusokat és a széthúzást. Büszkén őrizzék meg az egységüket Krisztussal és a Szentatyával. Mi katolikusok nagyon szerencsések vagyunk, hogy hiszünk a pápa szolgálatának fontosságában. A pápai szolgálat nélkül el sem tudjuk képzelni milyen nehézségekbe keveredtünk volna a történelem folyamán. Sokszor nehéz volt egységben maradni a pápával, de érdemes volt. Ezen szinodális folyamatban is ez a legfontosabb: megőrizni a pápával való egységet, amely Krisztus ajándéka.