„Asszony, íme a te Fiad – Fiú, íme a te Anyád” – Kántortalálkozó Nagybecskereken
A kántorok a szent liturgia és a legszentebb liturgia résztvevői – hangsúlyozta a Nagybecskereki Egyházmegye kántorainak találkozóján mons. Fiser János általános helynök, az összejövetel házigazdája május 20-án a püspöki lakban. Bevezetőjében a helynök úr beszélt arról, hogy a kántori szolgálat nagyfokú áldozatkészséggel jár, részben emiatt van kántorhiány. Felhívta a figyelmet a liturgikus énekek megőrzésének fontosságára, hogy ne hagyjuk kihalni azokat az énekeket, amelyeket őseinktől örököltünk. Ez történelmi hagyomány, amelyből az Egyház nagyon sokat építkezik!
A kántorok számára Elias Ohoiledwarin verbita atya tartott előadást „Asszony, íme a te Fiad – Fiú, íme a te Anyád” címmel. Az Egyház nagy kincse Szűz Mária, az Egyház anyja, Égi édesanyánk. Az ő útján járni nagy feladat, hiszen ő a hívő ember példaképe. Éli atya elmondta, számára nagyon fontos, hogy Mária lelkiségében éljen, olvasson és elmélkedjen róla, a hittanosokat a Mária-énekek által közelebb hozza a Szűzanyához, különösen az idei tematikus évben, Mária évében. Személyes tanúságtétele és a két indonéz nyelvű Mária-ének tették mindenki számára különlegessé és hitelessé elmélkedését.
A találkozó folytatásában a jelenlévők megosztották egymással nehézségeiket, örömeiket, míg Fiser atya a személyes példamutatást és az utánpótlás-nevelést emelte ki. Az agapét megelőzően a kántorok közösen elénekelték a Salve Reginát. Megemlékeztek az elhunyt kántorokról, köztük a közelmúltban az Égi Hazába távozott szentmihályi kántorról, Makán Józsefről.
