A bánsági középtanoda – könyvbemutató a nagybecskereki püspöki lakban
Németh Ferenc A bánsági középtanoda című könyvének bemutatóját április 19-én tartották a nagybecskereki püspöki lakban. A jelenlévőket Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök köszöntötte, majd a szerzővel Bálint Aranka, a helyi Történelmi Levéltár munkatársa beszélgetett.
A könyv – amelyet Bácsország Honismereti Társaság jelentetett meg – a nagybecskereki piarista gimnázium történetét dolgozza fel, amely 1846 és 1920 között működött a Bega-parti városban. Németh Ferenc kötete nagyon jelentős, hiánypótló helytörténeti mű, amely olyan adatokkal szolgál a piaristák jelenlétéről és a piarista gimnázium működéséről a tavaly 170 éves Nagybecskereki Gimnázium történetében, amelyekkel eddig kevéssé vagy egyáltalán nem foglalkoztak.
A hatosztályos piarista gimnázium 1846. október 3-án, 211 tanulóval kezdte meg működését. Első igazgatója a szegedi piarista rendházfőnök, Gruber József volt, akinek jelentős érdemei voltak az intézmény megnyitásában. Tanári karát tekintélyes tudósok, művészek alkották – róluk sok érdekességgel szolgált a szerző az est folyamán.
Maga a gimnázium három fő részre tagolódott: a „gymnasiális épületre” – ma a Gimnázium utcára néző épületrész – itt zajlott a tanítás; a „kápolnára”, közismert nevén gimnáziumtemplomra a Gimnázium utca sarkán – itt tartották a miséket; valamint a „szerzetesek lakóházára”, a piarista rendházra (az egykori Bega utcában).
Az intézménynek a piaristák 1920-ban történő kényszerű távozásáig (a trianoni békediktátum után az új közigazgatósági hatóság kiutasította őket) mintegy 200 tanára és több ezer tanulója volt.
Az összejövetel végén Németh Ferenc a püspök atyának egy felnagyított Oldal István-fényképet ajándékozott, amely a piarista gimnázium tanári karát örökítette meg az 1893/1894-es tanévben.
A városban a piaristák mintegy hetven éves jelenlétéről egyedül a Szent István tiszteletére szentelt gimnáziumtemplom tanúskodik, ahol évente egy alkalommal, a templombúcsú napján mutatnak be szentmisét. S itt állítottak emléktáblát Králik László tanárnak, a magyar cserkészmozgalom atyjának, aki már 1909-ben a gimnázium értesítőjében és a Torontál helyi lapban is felhívta a figyelmet a mozgalomra.
