„De hát mi itt vagyunk, a szomszédban!”

Így kezdte ft. Baranyi László, péterrévei plébános, a Katalin-napi búcsúi szentmisét Bocsáron. „Ha megnézzük a térképet, Péterrévét és Bocsárt csak a Tisza és tíz kilométer választja el. Ez csak egy képzelt, virtuális távolság. Most pedig nagy örömömre szolgál, hogy itt lehetek, bemutatni ezt a szentmisét. Szinte itthon, otthon vagyok!” László atya kedves szavaival megmelengette a jelenlévő tizenhárom bocsári hívő a szívét. Homíliájában méltatta Katalin apostolságát és áldozatvállalását, majd arra buzdított mindenkit, hogy maradjunk e nemes küldetésben. A bocsáriaknak a búcsújuk Alexandriai Szent Katalin napja, egy nagyon fontos ünnep a tágabb értelemben is véve. Ekkor több pap van, kántor is van, lehet énekelni és a karácsony közelsége izgatja a helyiek lelkivilágát. Laci atya bátorító szavai még jobban felvillanyozták a szentmise látogatóit. Igaz, hogy hideg volt, de a szentmise alatt a hangulat nagyon bensőséges volt. Ezt ecsetelte a szentmise végén ft. Mellár József, a helyi plébános is, aki ft. Halmai János káplánnal koncelebrált. A szentmise után a hívek egy jó hangulatú agapén gyűltek össze.

A helyiek berendeztek a kóruson egy kis múzeumot – amire nagyon büszkék – az idevetődő látogatók részére. Magam is felmentem és megtekintettem. Még egy vendégkönyvet is készítettek. Elég sok bejegyzés német nyelven van, erre kissé összeszorult a szívem… Ajánlom a tárlatot minden idelátogató jóakaratú embernek!

„… mert itt vagyunk, a szomszédban!…” Csak el kell jönni!