2018. DECEMBER
Karácsonyi üzenet
Elrendelem, hogy a karácsonyi köszöntőt az egyházmegye minden templomában az az ünnepi karácsonyi szentmisén olvassák fel.
Krisztusban kedves testvéreim!
Egyházmegyénk „zsinati lázban” él. A kilenc közül a harmadik munkadokumentumot tárgyaltuk meg mi itt, bánáti katolikusok. A negyedik dokumentum is már útban van a plébániák felé. Joggal kérdezhetjük magunktól: kihatással van-e a zsinatunk az idei karácsonyunkra, vagy van-e köze a karácsonynak a mi zsinatunkhoz? Milyen kapcsolat van a kettő között, ha beszélhetünk ilyen kapcsolatról?
Lássuk, milyen külső jelek kísérik a zsinati folyamatot plébániáinkon, templomainkban és a mi személyes életünkben. Ha templomban vagyunk, ami biztos, hogy a szemünkbe ötlik, az a zsinati zászló, amely minden bánáti templomban egy jól látható helyen függ. A másik ilyen feltűnő dolog, hogy plébániai csoportok indultak, kezdtek találkozni, hogy megtárgyalják a zsinati munkadokumentumokat. Minden dokumentumhoz egy sor kérdés tartozik, és valahogy jogosan úgy tűnhet, hogy a hívek hirtelen „beleütik az orrukat” egyházunk minden ügyes-bajos dolgába.
Hát kedves testvéreim, én épp itt látom az összefüggést a karácsony és a zsinatunk között: Isten karácsonykor „beleütötte az orrát” a mi kis ügyes-bajos életünkbe. Belejött két lábbal! Gyermekként közénk jött, hogy egész életével megmutassa nekünk, hogy fontosak vagyunk számára, hogy végtelenül és feltétel nélkül szeret bennünket, hogy nagyon is érdekeli, hogy hogyan élünk, hogyan örülünk, szenvedünk, hogyan küzdünk itt a bánáti síkságon, a déliblátói pusztában vagy a verseci dombokon! Ahogy a szentmise alatt imádkozzuk az egyik eucharisztikus imában: „Ő szerette a szegényt, a beteget, a kitaszítottat és a bűnöst, – nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett. Az ő élete és tanítása arra oktat minket, hogy olyan Isten vagy, aki úgy viseled gondunkat, mint ahogy egy atya törődik gyermekével.”
A zsinat az az idő egyházmegyénkben, amikor különösen is az ő útját akarjuk járni és „bele akarjuk ütni az orrunkat” a világ dolgaiba. Hogy lássuk a legkisebb helyen is, a legkisebb közösségben is, hol vannak életünk sebhelyei, határaink, korlátaink, mindaz ami meggátol bennünket abban, hogy életünk nap mint nap teljesebb, boldogabb legyen. Jézus azért jött közénk, hogy köze legyen hozzánk, hogy engedjük őt oda, ahol fáj az élet, oda, ahol a sebeink vannak.
A zsinati folyamat ilyen értelemben mondhatni, egy karácsonyi folyamat: ahogyan a kis Jézus közénk jön és köztünk lakott, így jut el a mi zsinatunk is minden településre, minden faluba, minden közösségbe. Mindenkire oda akarunk figyelni ebben a folyamatban, minden vélemény számít, minden örömöt, szomorúságot, félelmet látni szeretnénk a megszületett Megváltó szemével. Számunkra, az egyház számára, a Nagybecskereki Egyházmegye plébániái és közösségei számára mindenki fontos.
A zsinatolás áldozatokkal is jár, mint ahogy a megtestesülés se volt teljesen zökkenőmentes. Ha Jézus szemével akarunk látni, és meg akarjuk osztani egymással gondolatainkat az élet dolgairól, el kellene menni a beszélgetésekre, le kellene írni az elhangzottakat és azt beküldeni a püspökségre. Több munka van a zsinattal, mint zsinat nélkül, ez biztos. De gondoljunk arra, hogy Jézus megtestesülésével maga az Isten Fia jött közénk, fáradságot nem kímélve itt élt köztünk, és beleavatkozott az életünkbe! Az élete – hétköznapi hasonlattal élve – nem volt egy matyóhímzés: kisgyerekként szüleivel szökött Egyiptomba, menekültként élt idegenben! Voltak viszont örömteli pillanatai is, amelyek mindig találkozásokhoz, valaminek az ajándékozásához köthetők: legelőször, amikor a napkeleti bölcsek eljöttek őt imádni vagy amikor a pásztorok látogatták meg őt a jászolban. Egész későbbi életét elkíséri a találkozások és a megajándékozás öröme.
Így van a zsinattal is. A zsinat is találkozásokról, egymás ajándékozásáról szól, amely konkrétan az őszinte beszélgetésekben mutatkozik meg. Ez néha nehezebb, néha könnyebb. De ne adjuk fel, mert Jézus most is velünk van! Karácsonyt ünneplünk, azt ünnepeljük, hogy Isten Fia által, „beleütötte orrát” az életünkbe és azóta is próbálkozik ezzel fáradhatatlanul. Ne zárkózzunk el tőle, örüljünk neki!
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek kegyelmekben gazdag karácsonyt!
+ László SVD
Draga braćo i sestre u Kristu!
Naša je biskupija u euforiji Sinode. Od devet radnih dokumenata, tri smo već obradili mi banatski katolici, na našim župama. Četvrti dokument je na putu prema župama. Sa pravom postavljamo pitanje: da li Sinoda ima uticaja na ovogodišnji Božić, ili ima li Božić nekakve veze sa Sinodom? Kakve veze imaju ove dve stvari, ako uopšte možemo govoriti o nekakvoj vezi?
Pogledajmo kakvi vidljivi znaci prate Sinodu na našim župama, u našim crkvama, i u našem osobnom životu. Kada smo u crkvi, ugledaćemo sinodski barjak, koji u svakoj banatskoj crkvi visi na vidljivom mestu. Druga vidljiva stvar je, da su se formirale sinodske grupe, koje su počele susrete, da razmatraju, razgovaraju o sinodskim radnim dokumentima. Svaki dokument sadrži niz pitanja, i tako sa pravom možemo zaključiti da se vernici „mešaju“ u različite crkvene stvari.
Pa draga barćo i sestre, ja u ovome vidim vezu između Božića i naše Sinode: Bog se na Božić „umešao“ u naš život. Ušao je u naš život sa dve noge. Kao dete je došao među nas, da bi nam celim svojim životom pokazao, da smo mi njemu bitni, važni, i da nas On beskrajno i bezuslovno voli. Njega zanima kako živimo, čemu se radujemo, od čega patimo ovde na banatskoj ravnici, u Deliblatskoj Peščari ili na Vršačkom Bregu! “ On se uvijek pokazivao milosrdnim prema malenima i siromašnima, bolesnima i grešnima i bližnjim se učinio potlačenima i izmučenima. Riječju i djelom svijetu je navješćivao da si ti Otac i da se brineš za sve svoje sinove i kćeri.”( predslovlje V./d eucharistijske miltve)
Sinoda je ono vereme u našoj Biskupiji, kada na poseban našim želimo hoditi Kristovim putem, i želimo se “umešati” u stvari ovoga sveta. Da pogledamo i u nasitnijem naselju, i u najmanjoj zajednici, gde su ožiljci našeg života, gde su nam granice, ograde, šta je ono što nas sprečava u tome, da nam život iz dana u dan bude potpuniji i srećniji. Isus je došao među nas da ima “veze “ sa nama, da ga pustimo tamo gde nas “boli” život, da ga “pustimo” tamo gde su nam rane.
Sinodski proces, u ovom smislu jeste božićni process: kako je Isus došao među nas i nastanio se među nama, tako i naša Sinoda stiže u svako mesto, svako selo, u svaku zajednicu. Hoćemo da obratimo pažnju na svakoga, svačije mišljenje je bitno. Sa očima novorođenog Spasitelja želimo videti svaku radost, svaku nevolju, tugu, svaki strah. Za nas, za Crkvu, za župe i zajednice Zrenjaninske Biskupije je svako bitan.
Sinoda zahteva i žrtve, kao što ni utelovljenje Spasitelja nije bilo bez prepreka. Ako želimo gledati Isusovim očima, i ako želimo podeliti svoje misli o stvarima ovoga sveta sa drugima, trebalo bi otići na sinodske razgovore, trebalo bi zabeležiti ono što smo čuli, i poslati Biskupiji.Ima više posla sa Sinodom nego bez nje, to je sigurno. Mislimo na to da je sa Isusovim utelovljenjem sam Sin Božiji došao među nas, ne mareći za napor, živeo je među nama i “umešao” se u naš život! Njegov život nije bio bez žrtve i poteškoća. Kao dete morao je poebeći sa svojim roditeljima u Egipat, i živeti tamo kao prognanik. Imao je On i radosne trenutke, koji su uvek povezani sa susretima i sa darovanjima:ponajpre kada su mudraci sa istoka i pastiri došli da mu se poklone. Ceo Njegov život je praćen radošću susreta i darovanja.
Tako je to i sa Sinodom. I ona je ispunjena susretima , darovanjem drugih, koja se konkretno očituje u iskrenim razgovorima. Ovo je nekada lako, a nekada teško. Ali nemojmo odustati, jer je Isus i sada tu sa nama! Slavimo Božić, slavimo da se Bog po svome Sinu “umešao” u naš život, i od tada stalno i neumorno pokušava da se “umeša” u naš život! Nemojmo se zatvoriti pred njim, radujmo se Njemu!
Sa ovim mislima svima vama želim blagoslovljene Božićne blagdane!
+Ladislav SVD
Szent Család vasárnapja
Elrendelem, hogy az alábbi levelet az egyházmegye minden templomában Szent Család vasárnapján prédikációként olvassák fel. Ahol ezen a napon nincs szentmise, az első adandó alkalommal kötelezően olvassák fel.
A Szentírás első két első fejezete nagyon képletes módon mutatja be a világ teremtését és a teremtett világban az ember megjelenését. A főszerepben Istent látjuk, aki atyai szeretetből indítva teremtett meg mindent, az embernek pedig a teremtés művében külön helyet szentel. Csak neki mondta, hogy te az én képmásomra vagy teremtve, csak az emberbe lehelte belé az életadó lelket, amely képessé teszi az embert arra, hogy élő kapcsolatba léphessen a teremtő Istennel.
Az Isten képmására való teremtés magában foglalja a személyes méltóság ajándékát és az emberbe oltott vágyat, közösségben élni. Nem jó az embernek egyedül lenni, olvassuk a Szentírás Teremtés könyvében. Ezért az Isten férfinak és nőnek teremtette a számára oly kedves embert.
A család intézménye pont ezen az isteni gondolaton nyugszik: nem jó az embernek egyedül lenni. Az első emberpár megjelenése óta minden korban és időben az emberek arra törekedtek és törekednek, hogy családokban éljenek, ahol a közösség lehetőséget teremt a szeretetben történő önátadásra, a növekedésre, az új élet születésére és a fejlődésére.
Az élet továbbadásának az Isten által előrelátott formája és helye a család, amelyben – ha minden terv szerint működik – a szülők, az édesanyák és az édesapák közösen, egy harmonikus életközösségben adják tovább az életet, vigyázzák azt, nevelik a gyermekeket, mint Isten ajándékát és igyekeznek számára megadni mindazt, amit egy békés, boldog élethez szükséges.
A család ugyanakkor a legjobb hely a hit továbbadására is, ezt életünkben sokan nagyon szépen megtapasztaltuk otthonainkban. A hitben való megerősödés, a reményben való tökéletesedés és a szeretetben való kiteljesedés helyei a keresztény családok.
A keresztények számára a család alapja, a férfi és a nő házassága egyben szentség is. Isten kimagaslóan megajándékozza a házastársakat kegyelmével, támogatásával, hogy mindig és minden körülmény között családon belül a szereteté legyen az utolsó szó. Az Egyház ugyanakkor tudatában van annak, hogy az ember természetében benne van a bűnre való hajlam is, minek következtében nagyon gyakran a legmélyebb sebekkel találjuk magukat szemben családjainkban. De Isten Jézus Krisztusban testet öltött szeretete, ilyen helyzetekben sem fordul el senkitől és az Egyház Krisztust követve minden sebzett helyzetben az irgalmas Atya szeretetét közvetíti a családok számára. Ez érvényes minden családra is, minden helyzetre, akár egyházilag szabályos vagy rendezett kapcsolatról beszélünk, de akkor is ha egyházilag nem rendezett kapcsolatról beszélünk. A szentségi házasság a természetes, Isten által minden embernek ajándékozott képességeken nyugszik. Ha egy házaspár ezzel a lehetőséggel élni akar és kapcsolatukat Istennel együtt szentségileg is meg akarják erősíteni, akkor egy ilyen család valóban az élő Isten földi jele és a kegyelem különleges forrása. Az ilyen kapcsolat egyik fontos jellemzője a halálig tartó hűségre való készség és ebben a hűségben való kitartás, melynek alapja Isten irántunk tanúsított örök hűsége.
Tudjuk és látjuk, hogy vannak olyan embertársaink is, akik nem tartják fontosnak a szentségi házasságot, de együtt élnek és társadalmi értelemben családként élnek együtt. Őket arra kérjük, hogy próbálják felfedezni a szentségi házasság nagyságát és szépségét, annak minden örömével és éljenek Isten szeretetének ezen lehetőségével.
Közösségeinkben ugyanakkor találkozhatunk elváltakkal és újra házasodottokkal is. Életútjuk, döntésük mögött sebek vannak, törések és az újrakezdés bátor vállalása. Ha életük nem is felel meg a család keresztény elvárásának, akkor is tudatában vagyunk, hogy „Isten kegyelme az ő életükben is működik, megadva nekik a bátorságot a jó megtételére, az egymással való szeretetteljes törődésre, és hogy szolgálatára legyenek a közösségnek, amelyben élnek és dolgoznak.” (Amoris laetitia 291). Az imádság, a gyerekek vallásos nevelése, a szentmisén való részvétel, a rendszeres ima erőt ad az ő életüknek is.
Ezt az igazságot Ferenc pápa erősítette meg a „Szeretet öröme” kezdetű apostoli buzdításban, amelyet a 2014-es és 2015-ös püspöki szinódusok után adott ki, melyek témája a családok helyzete volt a mai világban. A Szentatya itt felhívja mindenki figyelmét arra, hogy különleges esetekben, szigorú feltételek mellett, az elváltak és újraházasodottak is járulhatnak szentségekhez. Ennek kezdeti feltétele az, hogy a párok már régóta együtt élnek, példás életet élnek, fontos számukra a hit és az egyházi közösség élete. A Szentatya javasolja, hogy az ilyen párok vegyék fel a kapcsolatot helyi plébánosukkal, vagy azzal a lelkésszel, aki jól ismeri őket, és történetüket, mégpedig azzal a céllal, hogy közösen a lelkipásztor és az érintett pár közös helyzetfelmérést végezzenek. Ilyen helyzetekben a lelkipásztorok feladata a lelkek megkülönböztetése, Isten irgalmas gyógyító atyai szeretetének közvetítése. A lelkipásztor és az érintett pár a beszélgetés után és a helyzet értékelésének fényében közösen dönthetnek arról, hogy járulhatnak-e – ha nem is rendszeresen, de időnként – szentgyónáshoz és szentáldozáshoz. (Ezekről pontosan az Amoris laetitia pápai buzdítás ír részletesebben a 293-297 pontokban.) Buzdítani szeretném a kedves híveket, hogy ha érintettek bátran keressék lelkipásztorukat, ha olyanokról tudnak, akik érintettek bátorítsák őket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a helyi plébánossal.
Befejezésül Isten bőséges áldását kérem mindannyiunkra, de különösen azokra, akik családban élnek. Szent József és Mária járjanak közbe értünk az Istennél, hogy mind jobban megélhessük a családi közösségben, szeretteink körében az Isteni szeretet kiáradását.
+ László SVD
Nedelja svete Obitelji
Na početku Biblije, u prva dva poglavlja Knjige Postanka, na simboličan način je opisano stvaranje sveta i prvog čoveka u tom svetu. Glavnu ulogu ima Bog, koji u svojoj neograničenoj ljubavi sve stvara, ali samo čoveku daje posebno mesto u tom stvorenom svetu. Jedino je za čoveka Bog rekao da ga je stvorio na svoju, Božju sliku i priliku, i da je samo njemu udahnuo životvorni dah koji ga čini sposobnim da stupi u živi kontakt sa svojim Stvoriteljem. U ovoj istini, da je čovek stvoren na sliku i priliku Boga, nalazimo najdublji koren čovekovog osobnog dostojanstva i njegovu neuništivu želju za životom u zajednici. „Nije dobro da čovek živi sam”, čitamo u toj istoj Knjizi Postanka. Zbog toga je Bog čoveka stvorio kao muškarca i ženu.
Porodica, kao ideja, i njezino konkretno ostvarenje nalaze svoj izvor i utemeljenje baš u ovom tekstu. Od početaka, od prvog ljudskog para, ljudi su se trudili u svakom vremenu i svakoj civilizaciji da žive u zajednici i u obitelji, u porodici. Čovek je shvatio da mu je mnogo bolje živeti u zajednici i u njoj ostvarivati odnose ljubavi i samodarja, nego li živeti sâm. U porodici se rađa novi život, tu postoje mnogo bolji uslovi da se on neguje, jača, održava i množi.
Darivanje života, prema zamisli Božjoj, ima svoj prirodan izvor u porodici i u zajednici. U porodici, prema volji Božjoj, suprug i supruga, muškarac i žena, zajedno daruju novi život i u harmoničnom zajedništvu dobara i života, brinu se za razvoj života svoje dece, neguju ih i vaspitaju kao poseban dar Božji, obezbeđujući tako mladom naraštaju sve ono, što je potrebno za normalan i uspešan život. Porodica je isto tako najbolje mesto za darivanje i prenošenje vere, što su mnogi od nas već doživeli u sopstvenom životu. Porodica je i najbolje mesto za jačanje vere, usavršavanje nade i produbljivanje ljubavi.
Za kršćane je brak, utemeljen na zajednici muškarca i žene, sakrament koji Bog posebno blagoslivlja i obasipa darovima kako bi posljednja reč u porodici bila uvek reč ljubavi. Svi znamo da je ljudski život označen slabostima greha i pada, i da zbog toga neretko u porodicama doživljavamo jako duboke rane i križeve. Ali ljubav Božja, koja se utelovila u Isusu Kristu, Sinu Božjem, ni u ovakvim slučajevima se ne odvraća od porodice. Ova neograničena ljubav pokreće Crkvu da bude uvek blizu naših porodica, pa tako i u najtežim situacijama. Ovo vredi za sve porodice, u svako vreme, nezavisno od toga da li se radi o sakramentalnom braku ili o nesakramentalnom zajedničkom životu muža i žene. Sakrament ženidbe utemeljen je na prirodnoj sposobnosti muškarca i žene da žive zajedno u braku. Spremnost za brak je deo ljudske prirode, nezavisno od toga da li je neko kršćanin ili nije. Ako međutim neki par želi stvarno sklopiti brak u sakramentalnoj stvarnosti, onda takav bračni par na vidljiv način i stvarno postaje znak Boga u našem stvorenom svetu te izvor posebne milosti za sebe i za celo društvo. Jedna od karakteristika sakramentalnog braka je spremnost na vernost do smrti i ostvarenje te vernosti iz dana u dan. Temelj pak ove vernosti jeste vernost Boga prema nama, ljudima i stvorenom svetu.
Znamo i vidimo da ima i takvih oko nas, za koje sakramentalna ženidba ne znači mnogo, pa oni žive bez ovog sakramenta u društvu, zajedno, kao porodica. Njih molimo da razmotre vrednosti sakramentalne ženidbe, uzvišenost ovog čina koji je slika Božje ljubavi u ovom svetu, kako bi pokušali ostvariti sakramentalni brak u svom životu.
U našim zajednicama susrećemo i razvedene supružnike, kao i one koji su potom stupili u novi brak. U njihovim životima primećujemo egzistencijalne rane, raskide i pokušaje ponovnog, normalnog života. Iako njihov život ne odgovara u potpunosti idealu kršćanskog braka, svesni smo da i u njihovom životu „deluje milost Božja, dajući im hrabrost da shvate što je dobro, da praktikuju međusobnu brigu i negu u ljubavi, i da budu na korist zajednici gde žive i rade“ (Amoris laetitia 291). Zajednička molitva, versko vaspitanje dece, sudelovanje na Sv. Misi, redovan duhovni život daje i njima snagu za život.
Ove istine je potvrdio papa Franjo u apostolskoj pobudnici Amoris laetitia – Radost ljubavi, koju je objavio posle dve biskupske sinode posvećene temi braka i ženidbe. Sveti Otac je tu skrenuo pažnju svih nas na mogućnost, da i ovakvi parovi i brakovi u iznimnim slučajevima mogu pristupiti sakramentu ispovedi i svete Pričesti. To vredi za razvedene i ponovo oženjene, a prema strogim kriterijima koji se nalaze u pomenutoj apostolskoj pobudnici, tačke 293-297. Najvažniji kriterij je da ovi parovi žive već dugo vreme zajedno, vode primeran život, da im je važna crkvena zajednica kojoj pripadaju i gde redovito prakticiraju svoju veru. Sveti Otac predlaže da se ovakvi parovi jave svojim svećenicima, ili nekom duhovnom ocu koga znaju a i on njih, da bi onda zajedno razmotrili život dotičnog para i ocenili njihovu osobnu životnu situaciju. U ovom dijalogu važno je razlučivanje duhova, u čemu bitnu ulogu ima župnik ili duhovni otac, koji je u tom procesu prisutan kao pomoćnik i delitelj Božjeg milosrđa. Posle takvog jednog procesa razlučivanja, bračni par i svećenik zajedno mogu doći do odluke da li taj par može, s vremena na vreme, pristupiti ispovedi i svetoj Pričesti. Potičem vas, draga braćo i sestre, da ako živite u takvoj životnoj situaciji, hrabro se obratite vašem svećeniku ili duhovnom ocu od poverenja. A sve molim da pomognemo takvim bračnim parovima da hrabro traže rešenje u ovakvim situacijama.
Na kraju za sve nas molim obilje Božjih blagoslova, a posebno za one, koji žive u braku. Neka se sveti Josip i Marija zauzmu za nas kod dragoga Boga, da bismo Božju ljubav mogli sve bolje iskusiti u zajednici naših porodica – obitelji.
+ Ladislav SVD
Felnőttek keresztelése és bérmálása
Továbbra is érvényben marad a Közlemények – 2017 decemberi számában megjelent 43/2017-es rendelet.
Eljárás vegyesvallás és valláskülönbség esetén
A vegyesvallással és a valláskülönbséggel kapcsolatos eljárások ugyanazok továbbra is mint a Közlemények – 2016 decemberi számában megejelent 48/2016-os rendelet.
Fakultások meghosszabbítása
Az ET 905. kánonjának 2. §-a alapján engedélyezem, hogy hétköznapokon kettő, vasárnap és ünnepnapokon pedig három szentmisét mutassanak be a lelkipásztorok, megtartva a misestipendiumok elfogadására vonatkozó rendelkezéseket. Ez a felhatalmazás 2019. december 31-ig érvényes. Minden ettől eltérő esetben személyes engedélyt kell kérni a megyéspüspöktől.
Statisztikai adatok
2019. február 15-ig kérem, hogy küldjétek be a Püspöki Hatóságnak a szokásos statisztikai adatokat. Az aktuális űrlap honlapunkról letölthető.
Anyakönyvi másolatok
Kérem, hogy az anyakönyvi másolatokat az esperesi hivatalokon keresztül 2019. március 15-ig juttassátok el a Püspöki Hatóságnak, betartva az eddigi előírásokat.
Zárszámadás
A zárszámadást és a költségvetést a 2019. április 1-én kezdődő gazdasági évre az egyháztanácsok évzáró/évkezdő ülésének jegyzőkönyvével együtt 2019. március 15-ig szíveskedjetek beküldeni a Gazdasági Hivatalba Lébhaft Máriának.
Gazdasági ügyek
A gazdasági bizottság döntéseiről az érintetteket a vagyonkezelő levélben értesítette.
Caritas-gyűjtések egyházmegyénkben
Hagyományosan megszerveztük a Caritas-vasárnapi szentmise gyűjtés mellett a hittanosok gyűjtését a rászorulók javára. Az idén a következő összegeket gyűjtöttük össze:
Caritas-vasárnap a gyerekek perselyadományainak összege: 56.269,00 RSD
A vasárnapi szentmise gyűjtés: 93.175,00 RSD
| CARITAS PERSELYEK | ||||
| gyerekek | szentmise | összesen | ||
| 1 | Beodra | 1687 | ||
| 2 | Bóka | 260 | ||
| 3 | Borcsa | 950 | 950 | |
| 4 | Csóka Hajdú Sándor | 2253 | ||
| 5 | Erzsébetlak | 1180 | 1300 | |
| 6 | Hetin | 563 | 540 | |
| 7 | Jazovo | 2450 | 3450 | |
| 8 | Kikinda Koncz Tibor | 3763 | 6867 | |
| 9 | Kisorosz | 2400 | 2470 | |
| 10 | Kovin | 3000 | ||
| 12 | Magyarcsernye | 2177 | 2920 | |
| 13 | Törökkanizsa Sóti +Mészáros | 2231 | 4838 | |
| 14 | Muzslya | 12400 | 9383 | |
| 15 | Nagybecskerek | 1420 | 7304 | |
| 16 | Opovo | 5110 | ||
| 17 | Oroszlámos | 270 | ||
| 18 | Ostojicevo | 980 | 2860 | |
| 19 | Padé | 3460 | 8100 | |
| 20 | Pancsova | 4370 | ||
| 21 | Sándoregyháza | 1250 | ||
| 22 | Szaján | 3426 | 810 | |
| 23 | Székelykeve | 5000 | 4000 | |
| 24 | Szentmihály | 2143 | 1280 | |
| 25 | Szerbittabé | 1182 | ||
| 26 | Tóba | 579 | ||
| 27 | Torda | 2946 | 3125 | |
| 28 | Törökbecse I | 3951 | 4350 | |
| 29 | Törökbecse II Aracs | 737 | 1777 | |
| 30 | Töröktopolya | 2910 | 380 | |
| 31 | Ürményháza | 3945 | ||
| 32 | Versec | 2407 | ||
| 33 | Vojlovica | 1340 | ||
| 56269 | 93175 | |||
Köszönöm minden jószívű adakozó segítségét/adományát!
Zsinati lelkipásztori teológiai hétvége
Mint azt a plébániai zsinati animátorok találkozóján bejelentettem, 2019. május 3-án és 4-én tartjuk a Zsinati lelkipásztori teológiai hétvégét. Az érintettek – papok, szerzetesek, zsinati munkabizottságok tagjai és plébániai animátorok – a Zsinati Irodán keresztül időben kapnak értesítést a részletekről.
Imahét a Krisztushívők egységéért
„Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…”(MTörv/5Móz 16,18-20) a témája a 2019. január 20-a és 27-e között zajló ökumenikus imahétnek a Krisztushívők egységéért. A vonatkozó imafüzet megtalálható és letölthető a Világhálóról.
Irodavezetés digitális korban
A konzultori ülésen született döntés értelmében, a zsinati folyamatok eredményeként és annak érdekében, hogy egyházmegyénket bekapcsoljuk a modern adminisztratív megoldásokba, 2019. január 1-től plébániáinkkal és a hozzájuk tartozó leányegyházakkal kapcsolatos irodai/adminisztratív tevékenységeket elektronikus formában is vezetjük.
Minden plébánia számára az egyházmegye megvette az ARIADNE név alatt futó plébániai programot. Ebben a programban kell 2019. január 1-től vezetni minden irodai adatot. Ez nem szünteti meg a kézzel írt anyakönyvi bejegyzéseket, ez továbbra is kötelező. 2019. március elején továbbképzés lesz a püspöki házban.
Házszentelések 2019
Ahhoz, hogy ezt eredményesen kezdhessük meg és a zsinati munka még hatékonyabban folyhasson, elengedhetetlen, hogy a házszentelések alatt felfrissítsük plébániáink családi lapjainak adatait. Vagy ahol ez még nincs, azt elkészíthessük. Kérek minden lelkipásztort, hogy a házszentelések alkalmait használják fel az adatok felvételére, illetve aktualizálására. Mindez azért fontos, hogy legyen egy reális viszonyítási pontunk a hívek számát illetően, és rendelkezzünk egy alapadat-bázissal, amelyre az elektronikus irodavezetést alapozhatjuk.
A fentiekkel kapcsolatos további segítséget és információkat a vagyonkezelőtől kaptok.
Bérmálkozók találkozója 2019
A bérmálkozók találkozója az idén a hagyományoktól eltérően nem a Virágvasárnapot megelőző szombaton, hanem egy héttel korábban 2019. április 6-án 10 órakor lesz a nagybecskereki székesegyházban.
Bérmálások 2019
ÁPRILIS 28. ÜRMÉNYHÁZA 10 óra és FEJÉRTELEP 16 óra
MÁJUS 5. TORDA 9 órakor és TÖRZSUDVARNOK 11 óra
MÁJUS 12. FEHÉRTEMPLOM 10 óra
MÁJUS 12. SZAJÁN 11 óra
MÁJUS 12. VERSEC 9.30 óra és TEMESVAJKÓC 11.30 óra
MÁJUS 18. PADÉ 18 órakor
MÁJUS 19. TISZASZENTMIKLÓS 9 órakor és HÓDEGYHÁZA 11 órakor
MÁJUS 26. MUZSLYA 10 óra és SÁNDOREGYHÁZA 16 óra
JÚNIUS 2. TÖRÖKBECSE 10 óra és BEODRA 15 óra
JÚNIUS 9. NAGYBECSKEREK 9 óra és TÖRÖKTOPOLYA 15 óra
JÚNIUS 16. BÓKA 9 óra és KÁPTALANFALVA 11 óra
JÚNIUS 23. TÖRÖKKANIZSA 9 óra és OROSZLÁMOS 11 óra
JÚNIUS 30. PANCSOVA 10 óra és ÓPÁVA 12 óra
SZEPTEMBER 14. BORCSA 10 óra
Nagycsütörtöki olajszentelés a székesegyházban
Szeretettel hívom egyházmegyénk minden papját az olajszentelési szentmisére 2019. április 18-án 9.30-kor. Ebben a koncelebrációs szentmisében újítjuk meg papi ígéreteinket, így fejezve ki egységünket Krisztussal és egymással.
Templomlátogatók számlálása
Elrendelem, hogy 2019-ben is a zsinati folyamatok során végezzétek el a templomlátogatók megszámlálását a következő időpontokban:
2019. április 7.: az összes templomlátogatók számlálása,
2019 augusztus 11.: férfiak és nők külön-külön számlálása,
2019. december 15.: korosztály szerinti számlálás (gyermekek, fiatalok, középkorúak, idősek).
Az adatokat a számlálás utáni héten be kell küldeni a Püspöki Hatóságnak.
Gyűjtés a zsinat javára
A zsinati koordináló bizottság ülésén eldöntöttük, hogy évi négy alkalommal a szentmise adományait a zsinat javára ajánljuk fel, ezzel némiképp anyagilag mi is hozzájárulunk zsinatunk kiadásaihoz.
A következő vasárnapok adományait kell beküldeni a Gazdasági Hivatalba:
2019. március 3., június 2., szeptember 1., december 1.
A püspöki iroda munkaideje az ünnepek alatt
2018. december 27-én, 13 órától 2019. január 8-án, 9 óráig a püspöki iroda zárva van. A püspök a megszokott módon érhető el.
Amiért hálát adunk Istennek
Megköszönjük elsősorban Istennek, illetve a lelkipásztoroknak, segítőiknek és jótevőinknek a lelkiek és anyagiak terén elért eredményeket a 2018-as évben.
Egyházmegyeközi társas bíróság
Honlapunkról letölthető az iratminta a keresetlevélhez, amely segítségként használható a házasság érvénytelenségével kapcsolatban.
+László SVD
püspök
