A várakozás öröme
Találkozás, együttlét, öröm, alkotás, szépség, nemesség utáni vágy, készülődés, várakozás külsőleg is … valahogy ezekben a kulcsszavakban rejlik a szombat esti adventi koszorúkészítési hangulat a plébániánkon.
Az időjárás igazán hű maradt önmagához: a téli esti sötétedést a hideg szél járta át, így, aki az esti szentmisére készült szaporán szedte lábait, hogy az Úr házában, ha nem is a fizikailag érezhető melegben, de a lelki megnyugvás, az áldozat kegyelmeiből részesedve lélekben nemcsak melegen, hanem túlfűtötten érezhesse magát.
A meghitt hangulatú szentmise után a már jól ismert túloldalon levő hittanterembe húzódott be a szép számban összegyűlt társaság. Külön öröm volt, hogy minden generáció képviseltette magát, vagyis a kis 4 évestől a 70+ éves résztvevőig sorakoztak fel az évek. Volt ott egyedülálló, fiatal, középkorú, idős, család a két gyermekükkel, édesapa a lányával, nagymama az unokájával, egyszóval érezhetően jelen volt, képviseltette magát a helyi egyház.
A teremben meleg tea és forralt bor várta a megjelenteket a finom sütemények mellett. Rendre kerültek elő a táskákból, zsebekből a szebbnél szebb gyertyaformák, koszorúra való díszek, hogy a plébánia biztosította fenyőágak felhasználásra kerülhessenek. A terem zsongott. Mindenki alkotott, kölcsönkért, ragasztott, kötözött, vagy épp segített a mellette lévőnek. Plébániánk vendége volt két magyar kolozsvári egyetemista lány, akik a helyi nyelvi hiányosság ellenére, néhány kifejezés elsajátításával, és azok felhasználásával jó hangulatban készítették a koszorújukat, kínálták a meleg innivalókat. A koszorúk éjszakára a templomba lettek betéve, ahol az Úr csendjében várták Advent első vasárnapját, hogy a szentmise keretében megszentelésre kerüljenek, majd azt követően hazavivődjenek, és az adott családban szemmel láthatóan is a kis Jézus eljövetelének hírnöke lehessen.
Adja a Jóisten, hogy, amint vasárnapról vasárnapra nő a fény, gyarapszik a gyertyák lángja a koszorúkon, úgy növekedjen minden kedves hívő az isteni várakozás kegyelmében, hogy a negyedik gyertyát követő ünnepen, azaz Karácsony szentestéjén a Világ Világossága ragyogja be minden ember szívét.
