Kárpát-medencei Háló-találkozó Felvidéken

Szeptember 14-től 16-ig felvidéki hálós barátaink Kárpát-medencei nagytalálkozót szerveztek. Délvidékről harminchárman indultunk szervezetten autóbusszal hajnali 5 órakor. Utazásunkat a találkozóra a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A határon csodák csodájára csak egy busz volt előttünk, így nem sokat kellett várakoznunk. Nyugodt tempóban haladva, idegeskedés nélkül a délutáni órákban megérkeztünk a találkozó színhelyére a Kokava Líniára, amely a Szlovák érchegység déli nyúlványain, a Stolicei hegyek között 800 méter tengerszínt feletti magasságban található. Már a helyszín vonzereje is sokat jelentett számunkra, hát még a találkozó témája, amely a „Szeretet fáj (a)” volt.

Az Ipoly panzióhoz érve házigazdáink nagy-nagy szeretettel fogadtak bennünket. Miután elfoglaltuk szálláshelyünket még gyönyörködhettünk a táj szépségében és a környező szebbnél szebb üdülőházakban. Estére minden résztvevő megérkezett Erdélyből, Partiumból, Magyarországról és Kárpátaljáról, összesen mintegy százan. Vacsora után a szervező fiatalok bemutatták számunkra a helyszínt és környékének magyar vonatkozású múltját és kulturális jellegzetességeit.

A szombati ébresztő és reggeli után Bán Jónás Zsolt ferences szerzetes, aki a Mátraverebélyi Szent Kúton szolgál megtartotta előadását, amelyet két részre osztott. Jónás atya az első részben a szeretetről értekezett, amelyet gyermekként a családban önzetlenül kapunk. Ezzel töltjük fel a szeretet tankunkat. Ez az Isten első szeretet bónusza számunkra. Ahogy növekszünk, a külső tényezők kezdik elferdíteni a szeretetünket és úgy tekintünk a szeretetre, mint egy befektetésre. Erre utalnak egyes közmondásaink is, mint amilyenek például: jótett helyében jót várj! Így tekintünk az Istenre is-ha jó leszek szert majd az Isten, ha nem, megbüntet. A második szeretet bónuszunkat Istentől ifjúkorunkban a szerelemben kapjuk. Ilyenkor újra önzetlenül, számítás nélkül tudunk szeretni. Képesek leszünk kilépni önmagunkból és önfeledtem arra törekedni, hogy a másikért éljünk. A felnőttkori szeretet az, amelynek nem elég a realitás, hanem fölfelé, Isten felé fordul. Az ilyen szeretetnek a gyermekkorban kapott szeretet továbbadása, mások megajándékozása, szolgálata és ezáltal boldoggá tétele a célja. Az előadás második részében Jónás atya a szeretet fájától a keresztfáról elmélkedett. A keresztfára úgy kell nézni, mint a győzelem fájára, amelyen Krisztus legyőzte a halált. Önként, szeretetből adta oda az életét értünk emberekért. Az éltünk mozgató ereje ilyen Krisztusi önmagunkat odaajándékozó szeretet kell, hogy legyen. A világot szeretni kell, nem megváltani, mert ezt már megtette helyettünk Krisztus. A szeretet útján járni nem egy diadalmenet. Sokszor fájdalmas ez az út, de tudni kell mindig jó választ adni a rossz döntésekre. Hűséggel kell válaszolni a hűtlenségre és szeretettel a szeretetlenségre. Türelmetlen az Isten, vágyik arra, hogy velünk legyen már az örökkévalóság előtt is ezért odaajándékozza önmagát az oltáriszentségben – fejezte be előadását Jónás atya.

Délután alternatív programok között választhattunk. A résztvevők többsége a gyalogos túrát választotta, amely a négy kilométerre levő Soltyska nevű faluba vezetett, hegyen völgyön át. Útközben gyógynövényekkel ismerkedtünk, megnéztük az Ipoly forrását és a víztároló tavat, amely ívó vízzel látja el az egész környéket. A faluba érve szentmisén vettünk részt. Akik a panzióban maradtak Mária jelenésekről hallhattak előadást. Este a füleki borászok borkóstolóval kedveskedtek a találkozó résztvevőinek. Akinek volt még kedve és ereje táncolhatott és a derült égen csillagokat vizsgálhatott a felállított teleszkópon keresztül.

Vasárnap a kora reggeli szentmise után kiscsoportban beszélgettünk a Háló mozgalom jövőjéről majd meglátásainkat és ötleteinket megosztottuk egymással a találkozót záró plénumon. Útközben hazafelé betértünk a Mátraverebélyi Szent Kútra a híres Mária kegyhelyre. Lélekben gazdagon feltöltődve indultunk haza.

A sok szép élmény még sokáig táplálja szívünket és lelkünket és megerősít bennünket a hétköznapjaink megpróbáltatásaiban.