Papszentelés
Jézus nyomában járva a béke, a remény és a szeretet dallamát kell játszanunk az emberek számára minden körülmény között
Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök Néri Szent Fülöp ünnepén, május 26-án áldozópappá szentelte Palatinus Alen diakónust a nagybecskereki székesegyházban a Nagybecskereki Egyházmegye papjainak, az Isteni Ige Társasága magyar tartományának képviselői, valamint a szomszédos egyházmegyék lelkipásztorai és a hívek jelenlétében.
Az ünnepi szentmisén a főpásztor homíliájának három vezérfonala volt. Hangsúlyozta, hogy az tudja megérezni a béke Istenét, aki nem tart ki a haragban, viszályban, keserűségben. Amikor megszabadulunk terheinktől, amikor meggyógyulnak sebzett kapcsolataink, szinte tavaszi szellő költözik az életünkbe, érezzük a virágzó mező illatát, az akác, hársfa, gesztenye bódító szagát, a frissen vágott fű édeskés kisugárzását. Ez a jó állapot gyümölcse, amelyet a béke Isten ajándékoz nekünk. Ha azonban nem tudunk megszabadulni a múlt terhétől, a sértésektől, a vélt vagy valós sebektől – mert ilyenek mindig vannak és lesznek is – elkeseredünk, terheltek leszünk, koloncokat hordunk. Ezek a koloncok, a keserűség aztán rányomja bélyegét papi munkánkra is. Kedves Alen, én kívánom neked, hogy a mai nap illata maradjon meg benned mindig! – kérte a főpásztor.
A második gondolatot is a napi olvasmányból kölcsönözte: Alen, arra kérlek, szeresd az embereket! Isten soha nem megy oda, ahol nem szeretik a felebarátot. Papként emberekkel fogsz dolgozni. Az emberek pedig csodabogarak: megérzik, hogy szereted-e őket, vagy csak úgy „üres szívvel” végzed feladataidat. Isten veled lesz, és ott van már csak az által, hogy szeretsz, hogy egész szívvel jelen vagy valaki számára. Amikor valaki úgy megy el tőled, hogy kicsit egyenesebb lett az élete. Isten ott lesz veled minden kezdeményezésedben, feladatok végzésében, a privát életedben, amikor imádkozol, és amikor másokért közbenjársz. Próbáld nap mint nap felfedezni Isten „nálad-jártának” nyomait, azokban a pillanatokban, amikor sikerült vele jobban szeretned. Az emberek úgy fogják megismerni Isten szeretetét, ahogy veled találkoznak.
A püspök harmadik gondolata: Örüljetek az Úrban szüntelenül volt, amelyben hangsúlyozta a derű fontosságát, és azt, hogy Isten szolgájának mindig derűsnek kell/kellene lennie. Irgalom és derű; irgalom és alázat kell, hogy legyen a jelszavunk. A szentelendőhöz fordulva kérte, legyen irgalmas: Az irgalom mindig konkrét cselekedetekben, szavakban mutatkozik meg. Mindenhol, de különösen a gyóntatószékben és az emberek „megítélésében”, légy irgalmas, mert Isten szeretete irgalmas szeretet. A gyóntatószékben, de azon kívül se feledd, az emberek bűnei sebek, melyeket papként gyógyítanod kell. Nem ítélkezve, hanem vigasztalva, felemelve őket, Isten tenyerébe helyezve őket. Enyhítsed félelmeiket, mert nincs félelem nélküli ember. Éreztesd meg velük Isten irgalmát, mely gyógyítja a sebeket és mindig az életet helyezi a halál fölé. A szentáldozat, melyet ezentúl nap mint nap bemutatsz, egyre inkább bevezet majd abba a krisztusi misztériumba, amelyre Jézus élete, halála és keresztáldozata tanít minket. Ennek pedig a lényege, hogy Isten irgalmas szeretete legyőzte a halált, nekünk pedig Jézus nyomában járva a béke, a remény és a szeretet dallamát kell játszanunk az emberek számára minden körülmény között.
Palatinus Alen Nagybecskerek szülötte, Lukácsfalva neveltje. Tanulmányait Szegeden, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán és Budapesten, a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskolán végezte. Diakónussá szentelését követően Versecen és környékén szolgált Erős Mihály esperesplébános mellett, valamint iskolai és plébániai hitoktatóként tevékenykedett. Május 26-tól az említettek mellett a lelkipásztori feladatokkal is bővült tevékenységi köre.