2016. MÁRCIUS

Szívünk fellángol, új erőre kapunk

Húsvét. Egy szó, amely hihetetlen tartalmat rejt magában. Ha egy kisgyermeket kérdezünk, mit jelent számára a Húsvét, minden bizonnyal a zöld fűben elrejtett színes tojásokat említi. Vagy a húsvéti nyusziról fog mesélni, aki ajándékokat hoz.

A kissé nagyobb gyermek már lehet, megemlíti azt, hogy lesz sonka főzve, a „nyuszimese” kisgyerekeknek való, számára azonban fontos még a festett tojás.

Ha egy édesanyát vagy háziasszonyt kérdezünk, akkor a már felsoroltak mellett hallani fogunk a nagytakarításról, függönyök mosásáról, sütemények és finomságok hosszú sora is elhangzik a válaszban.

Sorolhatnánk még tovább… Különböző életkorú és élethelyzetű emberek megszólaltatásával nagyon sok színes választ hallhatnánk. Ezek mind igaz válaszok, amelyek a Húsvét fogalmához kötődnek. Mi, hívők azonban a sonka, tojás és ajándékok mellett megemlítjük Húsvétkor ennek a szónak a vallási tartalmát: Isten egyszülött fiának a feltámadását! Erről szól a Húsvét akkor is, ha a magyar nyelvben nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy befejeződött a Nagyböjt, hogy lehet újból húst enni.

Jézus feltámadását ünnepeljük egy nagyon zavaros világban, ahol egyik napról a másikra változik a politikai és gazdasági helyzet, mi pedig elbizonytalanodunk: mi is vár ránk? Hova vezetnek ezek a nagy világválságok, a sok háború, rengeteg fegyvereladás? Szűkebb pátriánkban hogyan tapasztalhatjuk meg a feltámadás örömét a növekvő szegénység közepette, az innét kivándorlók sorainak a hátát nézve?

Nem könnyű feltámadásra gondolni ilyen körülmények között. De vannak olyan keresztények, akik évek óta bombák esője alatt ünneplik ezt a napot, életveszélyben, és mégis éneklik az Alleluját.

Rájuk gondoljunk, ha nekünk úgy tűnik, hogy nehezen megy. Kérdezzük meg magunktól: ők honnét merítenek erőt ahhoz, hogy tovább küzdjenek és éljenek az ottani körülmények között?

A feltámadásba vetett hit az, amely ebben segít. Nekik is és nekünk is. A feltámadt Jézus az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan velünk megy életutunkon. Az emmauszi tanítványoknak lángolt a szívük, mert találkoztak a feltámadt Jézussal. Ha hallgatjuk Jézus igéjét és közösen magunkhoz vesszük az ő testét és vérét, a mi szemünk is megnyílik, szívünk fellángol, új erőre kapunk, habár már sötétedik, képesek leszünk felkelni az asztaltól és hirdetni az embereknek:

Uskrs 2016

Uskrs – jedna reč, a toliko značenja! Ako pitamo neko dete, sigurno će nam odgovoriti rečima: to je onaj dan, kada nam zeka donosi darove, dobivamo šarena jaja i poklone. Malo starije dete će svakako odbaciti ideju uskrsnog zeca, ali će ostati kod darova i šarenih jaja, jer je to deo Uskrsa.

Ako pitamo neku majku ili domaćicu, sigurno je da će u njenom odgovoru biti više govora o kuvanju i spremanju: za Uskrs treba da se operu prozori, zavese, da se napravi veliko spremanje. Isto tako, važno je pozvati familiju, barem na svečani ručak, za koji treba spremiti specijalitete, kako to tradicija nalaže.

Muškarci će možda više da govore o kuvanoj šunki i sarmi, ili drugim dobrim jelima, koja će biti na stolu.

A mi, katolici, što mi kažemo kada čujemo reč Uskrs?

Naravno da i mi, katolici, govorimo o hrani, jelu i o piću, ali bismo ostali jako površni, ako ne bismo spomenuli centralnu istinu ovog slavlja: Uskrs je za nas proslava života, proslava pobede Isusa nad grehom i smrću, njegovo slavno napuštanje groba jedanput zauvek.

Slavimo uskrsnuće Isusa ove godine u jednoj sasvim novoj situaciji. Ova situacija je ispunjena nesigurnošću: toliko toga se događa u svetu da je teško da se predvidi šta nas u skoroj budućnosti očekuje. Broj ratova raste, raste i prodaja oružja, raste broj izbeglica. A kod nas raste siromaštvo i jedna od najgorih pojava ovih godina: svaki dan gledamo leđa onih, koji nas napuštaju zbog siromaštva i nesigurnosti. Odlaze da nađu bolju budućnost u drugim sredinama.

Nije lako da se govori o radosti uskrsnuća u ovakvoj situaciji. Ali pomislimo na one kršćane, koji već godinama ili decenijama žive i slave Uskrs u izbegličkim logorima, skrovištima, u životnoj opasnosti, pod bombama. I nezavisno od toga, oni slave Uskrs i pevaju Haleluju na dan uskrsnuća.

Ako nam ide loše, pomislimo na njih. Upitajmo se: odakle njima snaga i nada da slave Usrks i u takvim prilikama. Kako uspevaju da izdrže sve te opasnosti?

Vera u uskrsnuće Isusa Krista je izvor njihove snage u nevoljama. I nama je ona temeljno iskustvo i potpora u svagdašnjim poteškoćama. Kao što je Isus išao s učenicima za Emaus, tako nas on – uskrsli Gospodin – i danas prati na našim životnim putevima. Srca učenika iz Emausa su gorela vatrom, kada su prepoznali uskrslog Gospodina. Ako i mi, kao što su oni, slušamo reč Božju, hranimo se njegovim telom, naše oči će se otvoriti, prepoznaćemo Njega u našem životu, srce će se rasplamsati ognjem radosti i sigurnosti. Dobićemo novu snagu, i nezavisno od mraka, koji nas puno puta okružuje, videćemo novo svetlo i imati hrabrost da izađemo iz naših kuća. Kao učenici iz Emausa, odmah ćemo krenuti i mi da svima damo na znanje:

A Pasztorális Tanács 2016. április 6-án, szerdán 10.30 órakor tartja ülését. Az összejövetel után mindenkit szeretettel várok ebédre.

A Konzultori Tanács 2016. április 27-én, szerdán 10 órakor tartja ülését a püspöki lakban. Az ülés befejeztével szünet, majd a Gazdasági Tanács találkozik. Mindenkit szeretettel várok az ülés utáni ebédre.

A beadványokat és kérvényeket, kérem, hogy 2016. április 15-éig adjátok át.

Emlékeztetek mindenkit, hogy a gazdasági beszámolók és zárszámadások átadásának határideje 2016. március 31-e. Kérem, tartsátok tiszteletben a határidőket!