PANCSOVA

Borromeo Szent Károly Püspök
Római Katolikus Plébánia
26000 PANČEVO, Vuka Karadžića 3. (013) 347-946 és (013) 351-387

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1718-tól megvannak.
Igehirdetés nyelve: horvát és magyar

Plébános: Mons. Gyuris László
Miséző lelkész: Ft. Velencei Tamás

Történeti adatok:

III. Károly felhívására 1711-1740 között a törököktől visszafoglalt területre Dél-Németország minden tájáról érkeztek telepesek. A második és számottevőbb csoport 1796 táján érkezett. A plébánia 1716-ban létesült. Kegyúr a kincstár volt. Az első imaházat gróf Merczy Claudius építette a Segítő Szűz tiszteletére 1722-ben, ez a törökök 1738-as betörése alkalmával teljesen elpusztult. A második templomot állami költségen Nepomuki Szent János tiszteletére építették 1744-ben. A harmadik templomot Borromeo Szent Károly tiszteletére Mária Terézia császárnő támogatásával építették fel és 1757. május 11-én áldották meg. A törökök az 1780-as betöréskor istállónak használták. A meglévő templomhoz 1854-ben oldalkápolnát majd 1858-ban tornyot építettek.

A plébániát minorita ferences szerzetesek vezették. Ez a ferences közösség előbb a Magyar Rendtartományhoz tartozott, majd a Trianoni békediktátum után a Horvát Tartományhoz csatolták. A múlt század kilencvenes évei kezdetén a horvát ajkú ferencesek elhagyták Pancsovát. Azóta egyházmegyés papok látják el a lelkipásztori teendőket.
A Szlovén Ferences Iskolanővéreknek két házuk volt Pancsován, ők is Jugoszlávia szétesését követő háborús években hagyták el az egyházmegyét.

A helység érdemes szülötte:

Ft. Gáspár Gusztáv Alfréd (1908. március 26. – Váci börtön, 1951. július 19.) érseki tanácsos, hittantanár, népszerű szónok, egyházi író. A teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1933-ban. Budapesten a népbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a váci börtönben mostoha viszonyok közepette hunyt el.

Leányegyházak (filiák)

Pancsova II.
Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária Édesanyja
26000 PANČEVO, Ulica Oslobođenja 74/a

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1718-tól megvannak Pancsova I-ben.
Igehirdetés nyelve: magyar és horvát

Történeti adatok:

Régi törekvése volt a pancsovai híveknek, hogy az úgynevezett Weifert kápolnát plébániatemplommá alakítsák, és az újonnan alakuló plébánia vezetésével egyházmegyés papot bízzanak meg. 1889-ben Pancsova II. lelkészséggé emelték a kápolnát területi határainak kijelölése nélkül, a ferencesek gondozásában.

Hertelendyfalva
Szentháromság
26000 VOJLOVICA, Petőfi Sándor 103.

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1911-től megvannak.
Igehirdetés nyelve: magyar

Történeti adatok:

A török hódoltság utáni első településnek, amely árterületen épült, Marienfeld volt a neve. Ezt az 1865-ös árvíz teljesen elmosta. 1876-ban lakóit a vojlovicai ortodox kolostor birtokában lévő erdőség mellé ármentes területre telepítették. A települést Hertelendy Józsefről, az áttelepülést irányító alispánról nevezték el. A Bánáti Apostoli Kormányzóság 1954-ban vásárolta meg a mai imaház épületét. Az imaterem belső berendezését az akkor lebontott torontálalmási (Jabuka) templomból mentették ide 1959-ben.

A plébániához tartozó, egykoron jelentős, napjainkra azonban már szervezett egyházközség nélküli települések:

Torontálalmás
Szent Leopold hitvalló osztrák őrgróf
(az egykori plébániatemplomot le kellett bontani)
JABUKA

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1766-tól megvannak.

Történeti adatok:

A helység rokkant katonák idetelepüléséből létesült 1764-1766-ban. A plébánia 1766-ban alakult. Az első templomot 1775-ben emelték, amelyet a betörő törökök 1788-ban felgyújtottak. II. Ferenc császár jóvoltából a második templom 1792-ben épült. A harmadik templom megáldására 1833. november 14-én került sor. Miután a helység katolikus lakosainak száma nagyon megcsappant és a templom romos állapotba került, az Egyházmegyei Hatóság 1957-1959 között lebontatta.