ÓPÁVA

Árpád-házi Szent Erzsébet
Római Katolikus Plébánia
26204 OPOVO, Bratstva i jedinstva 5.

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1766-tól megvannak.
Igehirdetés nyelve: magyar, horvát és német

Plébános: Mons. Gyuris László

Történeti adatok:

Mária Terézia császárnő adományából 1766-ban fából épült templom. Egy időben a település plébániai rangot kapott. A jelenlegi templom 1775-1776-ban épült. A plébániához tartozott Torontálsziget (Sakule), amelynek az első világháború után épített templomát 1945 után lebontották.

Leányegyházak (filiák)

Galagonyás
Szent Anna a Boldogságos Szűz Édesanyja
26202 GLOGONJ, Borisa Kidrića 6.

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1765-től megvannak.
Igehirdetés nyelve: horvát és magyar

Történeti adatok:

Az osztrák hatóság 1774-ben német katolikusokat telepített a helységbe. A plébániát 1775-ben alapították. Még ebben az évben Mária Terézia császárnő költségén templomot építettek, ezt 1788-ban a törökök lerombolták. A templom a kincstár költségén 1788-1789-ben újjáépült. A jelenlegi templomot a hívek adakozásából 1881-ben emelték Szent Anna tiszteletére. A plébánia első székhelye Szekerény (Sefkerin) volt, ahol csak fából épült imaház állt; ezt 1765-ben építették Szent Tekla tiszteletére.

Megjegyzés:

Galagonyás utolsó helybenlakó plébánosa Knapp József (Katalinfalva, 1912. január 13. – Galagonyás, 1944. október 29.) volt 1940-1944 között, akit a szerb partizánok 1944. október 30-án 43 falubeli német hívével együtt sortűzzel kivégezték.

Perlasz
Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása
23260 PERLEZ, Trg Slobode 3.

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1777-től megvannak.
Igehirdetés nyelve: horvát és magyar

Plébános: Ft. Tapolcsányi Emánuel

Történeti adatok:

A helységet gróf Perlasz telepítette. Előbb ortodox szerbeket, majd katolikus németek hívott a településre, akiket 1760-ban horvátok követtek. A templomot a kincstár költségén építették 1777-ben. A templom 1849-ben a hadműveletek során megsérült, de 1850-ben helyrehozták. A plébániát 1770-ben alapították, előtte Nagybecskerek leányegyháza volt. A templom védőszentje eredetileg Szent Maximilián, de az akkori megyéspüspök 1804-ben úgy rendelkezett, hogy Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása legyen a titulusa. A második világháború után a német, majd a múlt század kilencvenes éveiben a horvát hívek is szétszóródtak.

A plébániához tartozó, egykoron jelentős, napjainkra azonban már szervezett egyházközség nélküli települések:

Rezsőháza
Urunk feltámadása
(az egykori plébániatemplomot lerombolták)
KNIĆANIN

Hivatali adatok:
Anyakönyvek: 1866-tól megvannak.

Történeti adatok:

Német családok települtek a helységbe Écskáról és Zsigmondfalváról 1866-ban és ebben az évben a plébánia is megalakult. Az első imaház helyére az akkori püspök, Bonnaz Sándor, költségén, 1875-1877 között, templomot építenek. 1944. október 13-án a Titel felé visszavonuló német katonaság a templom tornyát aknával felrobbantotta, ebben a robbanásban a plébános is életét vesztette.

Megjegyzés:

Utolsó plébánosa Schummer Rudolf (Rezsőháza, 1870. szeptember 26.-Rezsőháza, 1944. október 13.): Előbb Rezsőházán adminisztrátorként működött (1907. május 1.), majd plébánosként 1908-1929-ig. A harcok során fölrobbantott templom tornyáról lehullott tégla okozta halálát.